Irodalmi térképek weboldalról
https://irodalmiterkepek.wordpress.com/2018/04/01/ady-endre/
A térkép pontjai
- Érmindszent, Ady Endre szülőháza
- Nagykárolyi kegyesrendi gimnázium
- Zilah, Wesselényi-kollégium
- Zilah Ady Endre Emlékház
- Debreceni jogakadémia (Református Kollégium)
- A Debreceni Hírlap szerkesztősége
- Debrecen, első bérelt lakása
- Debrecen, Angol Királynő Szálló
- Budapesti tudományegyetem
- Temesvár, Ady lakása
- Nagyvárad, a Szabadság c. lap szerkesztősége
- Nagyváradi Friss Újság szerkesztősége
- A Nagyváradi Napló szerkesztőségében 1901-1903
- 1903 Nagyvárad - börtön
- Nagyvárad, Magyar Királyi Kávéház, majd Royal Szálló
- Nagyvárad, EMKE - Léda, Holnap
- Nagyvárad, Müllerei cukrászda - Ady Endre Emlékmúzeum
- Ady Szegeden
- Párizs, Szent Mihály sugárút
- Párizs, Rue de Lévis 92
- Párizs, Hotel de l'Europe
- Grand Hôtel des Balcons
- Café Soufflot
- Café Gambrinus
- Saint Lazare pályaudvar
- Le Rat Mort
- Gare de I'Est
- Lido di Venezia
- Hotel de la Paix, Monaco
- Rheinfelden (Suisse) Hotel des Saline
- Tátrafüred, Csorba-tó
- Firenze
- Róma
- Sanatorium bei Prien am Chlemsee
- Abbázia
- A Budapesti Napló szerkesztőségében
- Szabadság Kávéház
- Philadelphia Kávéház
- Három Holló
- Palermo Kávéház
- Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút) 47., Ady lakása
- Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút) 25
- Magyar Világ Kávéház
- A Nyugat első szerkesztősége
- Meteor Szálló
- Ráth György u. 8. Ady lajos lakása
- Visegrádi utca 18. Ady Lajos lakása
- Hegedűs Gyula u. 14
- Petőfi Sándor u. 6
- Lónyay u. 18. a Nyugat szerkesztősége
- Park Panzió, Hűvösvölgyi (akkor Hidegkúti) út
- Lövőház u. 13
- Magyar Király Szálló
- A Nyugat szerkesztősége 1916-tól
- Seemann kávéház
- Szilágyi Dezső tér 3. Házasságkötése Csinszkával
- Hűvösvölgyi (akkor Hidegkúti) út 132.
- János Szanatórium
- Veres Pálné u. 4-6
- Liget Szanatórium
- Balatonfüred, Erzsébet Szanatórium
- Csucsa, Boncza kastély
- Múzeum krt. 14-16
- Ady Endre síremléke
Életrajz
A család
Ady Endre 1877. november 22-én született a Szilágy megyei Érmindszenten. Az Ady család elszegényedett köznemesi (a költő szavaival bocskoros, hétszilvafás) família volt. A költő édesapja, Ady Lőrinc kis birtokkal rendelkezett, fiát - tradicionálisan - jogi, politikusi (megyei tisztségviselői, szolgabírói) pályára szánta. A költő többször szembeszállt az apai akarattal, kapcsolatukban sok volt a feszültség. Édesanyja, Pásztor Mária ágán papok és tanítók is vannak a költő ősei között. Édesanyjához fűződő viszonyában mindig az erős érzelmi kötődés, a rajongó szeretet volt a meghatározó. "Édes"-nek hívta, így szólítja meg verseiben, leveleiben is. Haláláig jó kapcsolatban állt testvérével, Ady Lajossal, aki igen büszke volt bátyjára (ő írta meg a költő első életrajzát, mely 1923-ban jelent meg).
Iskolái
Tanulmányait Nagykárolyban, Zilahon, majd a debreceni egyetemen folytatta (a jogi egyetemet kezdte el, de tanulmányait nem fejezte be).
Újságírói pálya
Debrecenben kezdett az újságírással foglalkozni (a Debreceni Hírlap, a Debreceni Főiskolai Lapok és a Debrecen című lapokban publikálta első írásait), és itt jelent meg első verseskötete is (Versek, 1899). 1900-ban Nagyváradra ment, a Szabadság, majd a Nagyváradi Napló című ellenzéki újság munkatársa lett, végleg az újságírói pályát választva (a költészet ekkor még másodlagos volt számára).
Nagyvárad
Nagyvárad ekkor a magyar kultúra és szellemi élet egyik központja volt. Ady itt találkozott két későbbi barátjával, Bíró Lajossal és Nagy Endrével. Korábban átélt modern szellemi élményei (például Nietzsche munkái), nézetei a nagyváradi "légkörben" kezdtek letisztulni, rendszereződni, politikai hitvallását a polgári radikalizmusban találta meg. A Nagyváradi Naplónál alakult ki újságírói stílusa, mely publicisztikájának jellemzője maradt a későbbiekben is. Már ekkor támadások érték szókimondó, ironikus cikkei nyomán, és később is sokszor került összeütközésbe a hatalommal írásai m iatt (Egy kis séta című cikkéért beperelték, majd elzárásra ítélték). Nagyvárad azonban nemcsak a sikereket, hanem a szörnyű betegséget is jelentette a költő életében. Betegsége - szifilisz - ebben az időben még gyógyíthatatlan volt.
Léda és Párizs
Nagyváradon ismerkedett meg első nagy szerelmével, Lédával (Diósy Ödönné Brüll Adél,). A férjes asszony szerelme, kapcsolatai és pénze új távlatokat nyitott meg az ifjú publicista-költő előtt: Párizst, a nagyvilágot. A századforduló Párizsa vitathatatlanul a modern európai szellemiség központja volt, szinte egész Európából, de az Európán túli földrészekről is ide sereglett minden fiatal tehetség, minden útját, stílusát kereső művész, minden modern gondolkodású értelmiségi. Itt bontakoztak ki azok a modern szellemi és politikai eszmék, melyek vonzották a "másként gondolkodókat", sőt a sznobokat is. A korabeli Párizsban indult el Pablo Picasso és Alfons Mucha karrierje, itt szerezte meghatározó élményeit Kassák Lajos is.
Ady költővé válásában Párizs az alapélmény (1904 és 1911 között hétszer járt a költő e városban). A szűkös, provinciális magyar állapotokból a "világ fővárosába" való kerülés döntő változásokat hozott szellemi, eszmei nézetrendszerében. A korábban csak megérzett, sejtett igazságok bizonyítást nyertek számára. Haladás, fejlődés, valódi polgári értékek, élénk és színvonalas szellemi élet, magas szintű kultúra, művészet - mindezeket megtalálta a költő Párizsban úgy is, ha első útja során még problémát jelentett számára a francia nyelv ismeretének hiánya. Még első párizsi útja (1904-5) előtt jelent meg második verseskötete Még egyszer címmel (1903, Nagyvárad).
Új versek
Párizsba utazása előtt Ady felvette a kapcsolatot több fővárosi lappal, így párizsi cikkeit, tudósításait már a budapesti újságok is közölték. Hazatérte után pedig a Budapesti Napló munkatársa lett, itt jelentette meg verseit is. A párizsi élmények és a Léda-szerelem felszabadító ereje indították el költővé válásának, tudatos költővé érésének folyamatát. Ennek a folyamatnak első állomása az Új versek című kötet (1906), a modern magyar költészet korszaknyitó alkotása. A költő mély önismeretére és erős önértékelésére utal, hogy korábbi köteteiből csak néhány verset vesz fel, több korábban írt művét megtagadja, és az Új verseket tekinti első munkájának.
Támadások
A kötet megjelenése óriási hatást váltott ki. Erősebb és hangosabb volt a támadók hangja, csak kevesen érezték meg valódi jelentőségét és Ady költői zsenialitását. A költőt ért támadások egy része politikai jellegű volt, mivel ekkor Ady kormánypárti újságíró volt (a rövid idő után megbukott ún. darabontkormányt támogatta, mivel az néhány demokratikus jog bevezetését szorgalmazta, és mivel lapjának főszerkesztője, Vészi József volt a kormány sajtófőnöke). Egyszerre támadták új hangvételű, modern, impresszionista-szimbolista költészetéért és politikai nézeteiért. Ugyanez az értetlenség és ellenszenv jellemezte következő kötetének fogadtatását is (Vér és arany, 1907).
E kötet megjelenésének évében egy rövid ideig a Népszavában, a Szociáldemokrata Párt lapjában jelentette meg verseit, írásait. A lapnak ekkor Ady egyik jó barátja, Révész Béla volt az irodalmi rovatvezetője. Ady írásai, ezen kívül, általában a különböző ellenzéki lapokban és rövidebb-hosszabb életű progresszív irodalmi folyóiratokban jelentek meg.
A Nyugat
A Nyugat megindulása (1908. január 1.) a költő számára a biztos, védelmet is nyújtó bázist jelentette. Élete végéig főmunkatársa volt az irodalmi folyóiratnak, amely első számában A Sion-hegy alatt című versét és A magyar Pimodán című életrajzi esszéjének első részét közölte.
A folyóirat "vállalta" a költőt: verseit, írásait mindig közölte; vezetői - elsősorban Ignotus és Osvát - gyakran védelmezték a támadásokkal szemben kritikák, recenziók, elemzések, értekezések, irodalmi viták formájában. Jelentős Ady költészetének korabeli megítélése, értelmezése szempontjából a pesti egyetem bölcsészprofesszorának, Négyesy Lászlónak a szerepe. Ő az egyik első elemző értékelője Ady költészetének és a modern európai költészetnek.
A "beérkezett" Ady
Az 1900-as évek vége, tízes évek eleje ismétlődő remények és kiábrándulások közepette telt el. 1909-től Ady egyre gyakrabban szorul szanatóriumi ápolásra, hogy rendbe hozzák kimerült idegeit, legyöngült fizikumát. A szertelen életmód, a narkotikumok és kicsapongások felőrlik erejét. S megviselik az állandó izgalmak is: Tisza István diktatórikus intézkedései, az ismétlődő hajszák, gyakori pénzgondok. Részben a saját képére rajzolja meg a nagy költőelőd alakját Petőfi nem alkuszik című tanulmányában (1910) - melyet mintegy jóvátételül írt A forradalmár Petőfi című versgyűjtemény (1910) elé hevenyészve készített méltatlan bevezetőjéért -: "Az a lekicsinyelt ifjú ember, az a Petőfi Sándor, az a zenebonás népköltő, tízmillió embernél tisztábban látott, jobban látott. Persze, hogy az ember századok számára lehessen bölcs, okos, ahhoz nagyon ugrifülesnek, csacsinak, rajongónak, szeleburdinak, megbízhatatlannak kell lennie."
Amikor csak történik valami, nyomban föltámad Ady forradalmas hangja. 1911-1912 a politikai ellentétek kiéleződésének évei. 1911-ben meggyilkolják Áchim Andrást, akivel Ady személyes barátságban volt. A kormányon lévő Nemzeti Munkapárt - Tisza István gróf vezetésével - diktatórikus rendszabályok bevezetését szorgalmazza, ez a parlamenti ellenzék tiltakozását és a pesti munkásság tüntetését váltja ki. E feszült légkörben írja meg Ady a harc vállalására biztató A Tűz csiholója című versét, amely a Népszava 1912. május 1-i számában jelenik meg. Május 22-én Tisza Istvánt megválasztják a képviselőház elnökének, hogy letörje az ellenállást. Másnap százezres tömeg tüntet a Parlament előtti téren, barikádokat emelnek, s összetűzésekre kerül sor. Hasonló méretű megmozdulásra korábban nem volt példa. Sokan várják ekkor a forradalom közeli kirobbanását, Ady is. Rohanunk a forradalomba - hirdeti egyik versének már a címe is. Tisza erőszakos intézkedései ellenére bizakodó, sőt ettől épp a politikai helyzet továbbéleződését reméli. Június 9-én jelenik meg a vers, két nappal azután, hogy Tisza István ellen sikertelen merényletet követtek el.
Háború és menedék: a Csinszka-szerelem
Magánélete is válságba jut. A Léda-szerelem mind terhesebb, már úgy érkezik meg az asszonyhoz, mint aki a "poklok fenekére szállott". Kapcsolatuk romlását sietteti, hogy Léda fokozatosan elveszti fölényét Adyval szemben, s most már kétségbeesetten kapaszkodik szerelmébe, szemrehányásaival, örökös féltékenységével zaklatja. Ady évekig halogatja a döntést, majd 1912 áprilisában - egy újabb heves összecsapás után - szakít Lédával. Két verssel is búcsúzik tőle: egy elégikus, tűnődő, fájdalmas vallomással (Valaki útravált belőlünk) és egy patetikusan átkozódó, kegyetlen leszámolással (Elbocsátó, szép üzenet).
A hirtelen szabad emberré vált költő körül rajzanak a nők. Úgy érzi, ideje lenne már megállapodni. Több meghiúsult házassági terv után Ady 1914 áprilisában meglátogatja Csucsán a kastély fiatal, romantikus, egzaltált kisasszonyát, Boncza Bertát, akivel 1911 óta leveleznek. A lány előtt George Sand és Szendrey Júlia példája lebeg, irodalmi halhatatlanságra áhítozik. A költő új nevet "adományoz" neki: önmagát tréfásan Csacsinszkynak, Bertukát Csacsinszkának nevezi, s ez utóbbiból lesz a Csinszka.
Június 26-án Ady - miközben kétségek gyötrik: harminchét évével, "rongyolt" egészségével szabad-e a húszéves Csinszkát magához kötnie? - megkéri a lány kezét apjától. Az egyre aggasztóbb politikai helyzet, a háború sokasodó előjelei növelik házasulási vágyát. Június végén Nagyváradon - éppen a Polgári Radikális Pártot megalapító ülésen - éri a hír Ferenc Ferdinánd meggyilkolásáról. Válságos időszak következik a költő életében. Akkor kevesen mérték fel úgy, mint Ady, hogy világkatasztrófa készül.
A költő fájdalmát még fokozza, hogy egyedül marad, legközelebbi harcostársai sem osztják félelmeit. Ilyen lélekállapotban veti papírra: "No és velem - ámbár nekem mindegy: vagy megházasodok vagy elzüllök vagy meghalok." Boncza Miklós megtagadja apai beleegyezését, s Ady most már dacból is a nősülés mellett dönt. Hosszas utánjárással megkapják az árvaszéki engedélyt, és 1915 márciusában megtartják az esküvőt. A csucsai kastély menedékében szenvedi át a "nagy tivornyát", a háború "véres, szörnyű lakodalmát". Jóllehet súlyosan beteg ember, ismételten katonai sorozással zaklatják, sőt egy alkalommal be is kell vonulnia, csak a laktanyában kapja meg fölmentését. A soviniszta sajtó útszéli hangon támadja.
Iszonyú megpróbáltatást jelent Ady számára az Erdély elleni román támadás 1916 augusztusában. 1917 elején Boncza Miklós meghal, s Adyék szeptemberben Budapestre költöznek. A költő korábbi elszigeteltsége oldódik. Az elhúzódó háború terhei, a Monarchia tehetetlen hadvezetése és a növekvő német befolyás veszélye szinte az egész értelmiséget kiábrándítja. Adynak 1914 óta nem jelent meg verseskönyve, most Hatvany Lajos biztatására és az ő támogatásával újabb verseinek válogatott gyűjteményét készíti elő. A halottak élén 1918 augusztusában jelenik meg. Az őszirózsás forradalom Budapesten éri. Már halálos beteg, amikor utolsó versét írja - mély aggodalommal a magyarság jövőjéért (Üdvözlet a győzőnek). A Nemzeti Tanács küldöttsége lakásán keresi fel, és köszönti benne a "forradalom viharmadarát". A haladó írók új szervezetének, a Vörösmarty Akadémiának alakuló ülésére még elmegy, elnökké választják, de ünnepi megnyitóját nem képes elmondani. 1919. január 27-én reggel meghal. A nemzet halottjaként temetik el.
https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=5474
Források:
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/irodalom/irodalom-11-osztaly/ady-endre/
https://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/